2006. december 30., szombat

Gombával és padlizsánnal töltött sült paprika citromos tofuval, brokkolival és rizzsel

















Hozzávalók (6 személyre):


A töltött paprikához:
- 6 db nagy, piros kaliforniai paprika
- 75 dkg csiperkegomba
- 4 db tojás
- 4 evőkanál zsemlemorzsa
- 1 db nagy padlizsán
- 2 fej vöröshagyma
- 20 dkg (reszelt) Edámi sajt
- 5 szál friss petrezselyem
- só, fehérbors
- olívaolaj
- 5 cl grappa
- (3 csokor zöldhagyma)

A körethez:
- 2 doboz tofu
- 1 db citrom
- olívaolaj
- só, curry, szerecsendió, feketebors, kurkuma (mindez őrölt állapotban)
- 1 db brokkoli
- 1 bögre rizs

A töltött paprika elkészítése:





















Hámozzuk meg a padlizsánt, daraboljuk fel, sózzuk be és tegyük félre!
Mossuk meg a zöldségeket és tisztítsuk meg a hagymákat!
Vágjuk apró darabokra a gombát, a megtisztított hagymát és a petrezselymet, valamint reszeljük le a sajtot (ezek - de főleg a gomba aprítása - eltartanak egy ideig, addig a padlizsán pont megfelelő állapotba kerül)!
Mossuk le a besózott padlizsánt, majd daráljuk le (botmixerrel)!
Egy wok-ban kevés olívaolajon pirítsuk üvegesre a hagymát, adjuk hozzá a gombát és a padlizsánt, sózzuk is meg! Hevítsük ezt az elegyet mindaddig, amíg el nem párolog a leve. A végefelé adjuk hozzá a grappát is és mi is kortyoljunk belőle egyet, a gomba darabolása után ezt igazán megérdemeljük!
Vegyük le a wok-ot a tűzről és tegyük félre!

Vágjuk félbe hosszában a paprikákat (a szárukkal együtt) és vágjuk ki a csumájukat, a szárat pedig hagyjuk rajtuk!
Egy tepsit olajozzunk ki és helyezzük el benne a félbevágott paprikákat a nyitott felükkel fölfelé (tetszés szerint zöldhagyma ágyat is készíthetünk a paprikák alá, ez inkább csak szép, de a sütés
végére nem sok fog maradni belőle)!
Eközben begyújthatjuk a sütőt, nemsokára szükség lesz rá.

Keverjük ki a tojásokat, majd vegyük elő a wok-ot, amelyben a töltelék ez idő alatt kicsit megpihent! Keverjük bele a masszába a tojást, a sajt felét, a petrezselymet és egy csipet fehérborsot!
Töltsük meg a paprikákat ezzel a töltelékkel, majd rakjuk be a tepsit a sütőbe!

Egy kevés olajon pirítsuk aranybarnára a zsemlemorzsát, majd helyezzünk belőle egy keveset minden töltött paprika tetejére.

A köret elkészítése:

Tegyünk fel 3 liter vizet főni, adjunk hozzá sót, és 1 teáskanálnyi kurkumát!
Közben aprítsuk fel a brokkolit és a tofukat falatka méretű darabokra!
A forrásban lévő vízbe tegyük bele a rizst és főzzük puhára, majd öntsük le róla a maradék vizet!

Miközben fő a rizs, egy serpenyőben kevés olajon pirítsuk meg a tofut, a végefelé pedig adjunk hozzá egy kevés sót, szerecsendiót, feketeborsot és curry-t, valamint nyomjuk rá egy egész citrom levét!

Közben ellenőrizzük a rizst és nézzük meg paprikákat is! Ha jól néznek ki, akkor szórjuk a reszelt sajt fennmaradó részét a töltelékek tetejére és tegyük vissza a sütőbe!

Pároljuk meg a brokkolit olívaolajon egy csipet só hozzáadásával!

Mindeközben a rizs már biztosan elkészült és a sajt is szépen ráolvadt a paprikákra.
Tálaljuk, fényképezzük le és jegyezzük meg, mit csináltunk, hogy másnap beírhassuk a blog-unkba a receptet, majd vegyünk magunkhoz egy grappát aperitif-nek!

(Tyű, ezt leírni sem volt sokkal egyszerűbb, mint elkészíteni!)

2006. december 29., péntek

Első receptjeim: nemsokára!

Nemsokára írok a vargányás metéltről, a fondue-ről, az aglio e olio-ról, a friss salátákról, a nem odaégetendő gyömbéres süteményről, a citromos-fehérboros keszegről, a juhturóval és kolbásszal töltött csiperkéről és talán még a nem ellapozandó receptű édes-fokhagymás bata-batáról is.

2006. december 28., csütörtök

Miért indítok blog-okat?

Ezelőtt nem gondoltam volna, hogy valaha is blogot fogok nyitni, és lám, rövid időn belül ez már a második. A borkóstoló mellett most létrehozok egy olyan naplót, amelybe az általam készített ételek receptjeit jegyzem le. Hogy miért? Hogy egy helyen legyenek, ne pedig zsíros papírfecniken a konyhában. Meg azért, hogy mások is elolvashassák, már ha valaki kíváncsi rájuk.

Ritkán fordul elő, hogy recept alapján főzök, akkor is többé-kevésbé szabadon értelmezem a leírásokat. Nem rossz (és véleményem szerint nem is könnyű) dolog egy recept instrukciói szerint pontosan azt elkészíteni, amit annak írója kigondolt. Olyan ez, mint klasszikus zenét játszani: ugyanazt kifejezni, amit a szerző kottára vetett, mégis egy bizonyos értelemben újat alkotni. Vannak jazz receptek is. Itt több szabadságunk van. A jazz-ben a kotta "csak" irányadó, a harmónia a fontos.

Hogy melyik receptet mennyire kell szigorúan venni? Nem is tudom, azt érzi az ember. Tessék tehát ezt eldönteni és kipróbálni, ízlés szerint megtartani, vagy módosítani receptjeimben foglaltakat! Akár sikerül, akár nem, szívesen veszem az észrevételeket!